Könyv

Párhuzamos történetek 1–3

Regény

I. kötet: A néma tartomány

II. kötet: Az éjszaka mélyén

III. kötet: A szabadság lélegzete


A Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze.


Vonulás

A hatvanas évek magyar kultúrájában a filmes eszközök, a filmnyelvi újítások láthatóan erős hatást gyakoroltak az akkori prózapoetikai elgondolásokra. (Lásd Mészöly Miklós Film című művét.) Nádas Péter, aki maga is fotózott, több magyar film munkálataiban közreműködött.


Nézőtér


"És ugyanígy, ha műtárgyat nézek vagy könyvet olvasok. Nem érdekel, hogy a festő két ecsetvonás között aludt-e vagy szeretkezett, semmi közöm hozzá, hogy két frámai mondat között az író a gyomrát fájlalte-e vagy ásított. Ezek magányos dolgok, egyedül kell csinálni, a befogadásuk is elyen. A színház viszont nemcsak szerepet játszó színész testi adottságait és intim képességeit kalkulálja be,


Minotaurus


Nádas Péter "pályája igen karakterisztikusan elbeszélésekkel, illetve novellákkal s néhány rövid történettel indult. Ezek éppúgy hozzájárultak az egész műről megalkotható képhez, amennyire az visszafelé átrajzolja e szövegeket... A novellák és elbeszélések világa olyan előkészület, mely huszonöt-harminc év távlatából nézve sem mondható kísérletező vagy etűd jellegűnek, vagy ahol etűdök is megjelennek, ott a kísérlet maga a dolog." (Balassa Péter) A kötet 16 elbeszélést tartalmaz.


Leírás

Novellák

A kötet novellái érzelmi és gondolati ajánlatok. Ajánlat egy olyan útra, amit mindenki megtesz vagy megtehet, ha elengedi a konvenciók kapaszkodóit, ha elveszettnek érzi és ezért fel akarja fedezni önmagát, ha a puszta látvány mögé néz, s szeretné megérteni a jelenségek lényegét.


Kritikák

Pilinszky János fényképei





Pilinszky témáinak és kulcsszavainak mutatóját Jelenits István közli A mélypont ünnepélye című gyűjtemény (Szépirodalmi, 1984) függelékeként. E mutatóban nem szerepel se a fotográfia, se a fénykép, se a fényképezés, de furcsa módon még a kép fogalma sem. Ha valakinek, akkor Jelenitsnek igazán hihetünk, hogy ezek a szavak tényleg nem tartoznak a költő által használt legfontosabb fogalmak közé.


Játéktér


"Előlem nem zárták el a halált, a véget, a pusztulást, s ezért pontosan fordítva kezdtem el élni az életem. A másik ember testével való szerelmes egyesülés úgy érintett, miként másokat a legkedvesebb lény váratlan elveszítése. Nem életre keltett, hanem életre pusztított. Egy új nyelven kellett volna megtanulnom beszélni, de a halál volt az anyanyelvem" - írja többek között annak az évtizednek a történetétől, amely az Emlékiratok Könyvének megírását megelőzte. Valóban: egyetlen esszéje sem szakad el a haláltól, a halálfélelemtől. Szól esszéiben a szenvedés, a szeretet, a boldogság összeforrottságáról.


Évkönyv

Ezerkilencszáznyolcvanhét-ezerkilencszáznyolcvannyolc

"Ami nem történik meg, bár elvileg megtörténhetne, nem föltétlenül úgy jelentkezik, mint valamilyen lehetséges történés hiánya, hiszen következményeiben épp olyan végleges, végzetes vagy erős lehet, mint mindaz, ami megtörténik. Ha nem így lenne, akkor nem foglalkoztatna ez a kérdés.


Emlékiratok könyve


Könyvének születéséről ezt írta a szerző: "Ezerkilencszázhetvenhárom őszén Berlinből Rostockba, majd onnan Warnemündébe utaztam. Az égvilágon semmi dolgom nem volt se itt, se ott. Nem ismertem senkit, engem sem ismert senki. A tengert akartam látni, s a kedélytelenül új szállodadoboz tizedik emeletéről néztem a tengert. és semmi más nem foglalkoztatott jobban, mint a saját életem kioltásának gondolata. Mivel azonban se magamat megölni, se meghalni nem tudtam, dolgozni kellett.


Egy családregény vége


Az indázó bokroktól, fáktól takart óriási kert mélyén áll a ház. Áll öregen és örökös jelenben. Otthonszaga, meseillata van. Mesélnek a gyerekek, mesél csudás legendákat a savanyúcukrot szopogató nagymama - igaz történeteket, bajról és szerencsés megmenekülésekről a süket, ordító, szörtyögve alvó nagypapa -, s elmondja az ősi mítoszok homályából előlépő Simon család eredetének és lombosodásának jelképes töténetét is.


Az égi és a földi szerelemről

A kötet Nádas Péter 1989-ben tartott előadását tartalmazza „a nemi szerepek és a nem princípiuma” témaköréről. A szerző három esszében, az előadás mellett hosszú „bevezető” és „jegyzet” formájában járja körül a szerelem és szexus viszonyának mentális és nyelvi vetületeit, vagy éppen Narcissusszal és Szókratésszal kapcsolatos ősi szimbólumait.


Drámák

Nádas Péter műveit rendkívüli hagyományba ágyazottságuk jellemzi, így drámái is forradalmian régiek, Csehovot és az archaikus szertartásokat idézik: sikertelen próbák, felkészülések sorozatából állanak. Színitrilógiája első darabja, a Takarítás (1977) mégis méltán tekinthető drámatörténeti fordulatnak: zenei szervezettségű komédia, ahol az elemi konfliktusok a nyelvben mutatkoznak: szeretet-gyűlölet örvénye, szeretetképtelenség, hatalomharc, a hiány megszüntetése, „a fiú” megszületése.


Hátországi napló

A Hátországi napló az életműsorozat tizennegyedik köteteként megjelenő gyűjtemény.


"A reflektivitás nem az egyik vagy a másik szakma specialitása, és különösen nem kreativitást gátló értelmiségi szórakozás, hanem a tudat elháríthatatlan gesztusa. Ha valaki nem kíván reflektív lenni, mondjuk a művészetében, akkor ez lesz a reflexiója a reflektivitásra.


Saját halál

„Egy irdatlan erő vitt el, amely egyszerre működik kívül és belül, s ezért a tudatnak sem érdemes ilyen különbséget tenni. Túl voltunk mindazon, ami személyes és szenvedélyes.”

A Saját halál egy nagy író beszámolója a halál utáni tapasztalatról. A szöveget kísérő képek – több mint száz színes felvétel egyugyanazon vadkörtefáról – ellenpontozzák és kiegészítik az elmondhatót és elmondhatatlant. A mű most először jelenik meg magyarul.


Ohne Pause. Drei Stücke

Nádas Péter drámái német nyelven. Takarítás, Találkozás, Temetés

Heimkehr. Essays

Nádas Péter 16 legismertebb esszéje németül

Kulcskereső játék

Hat elbeszélés


A fülszövegből: Minden ízében modern író ő, aki nem vált hűtlenné az epika ősforrásához, a történethez: úgy tud történetet elbeszélni, hogy minden fordulattal lebilincsel, s egyre növekvő feszültséget teremt. S eközben mást, többet is tesz: "kulcsokat kínál" az olvasónak bonyolult, hús-vér jellemek megértéséhez.


A Biblia és más régi történetek

Elbeszélések


A fülszövegből: A Biblia és más régi történetek a szerző két korai kötetének írásaiból közöl válogatást. Félelemről, gyűlöletről, agresszióról szólnak történetei, a védekezés sajátos torz mechanizmusáról, az ártatlanság minimumra redukált lehetőségeiről egy megbolydult, eltorzult, hamissá vált világban.


A Biblia


A fülszövegből: "Nádas Péter igen fiatalon jelentkezett nagy biztonsággal szerkesztett, érett szemléletű kisregényével, A Bibliával. ...A Biblia ugyanis az első nagy életszakasznak, a gyermekkor élményeinek összegezése, bár nincsenek önéletrajzi vonatkozásai."


Valamennyi fény

Amikor a család végül is reménytelen esetnek nyilvánított, s a nagy kupaktanács tagjai azt javasolták, hogy legyek fényképész, ha már egyszer tanulni nem tudok, az egyik nagybátyámtól kölcsönkaptam egy tüköraknás gépet...


Talált cetli

és más elegyes írások


Ezek az írások lettek. Újságokban és folyóiratokban jelentek meg, vagy irattartóban hevertek. Harminc év alatt sok minden felgyűlik. Általában az alkalom igénye szerint születtek, megrendelésre, vagy csak úgy. Riportok, jegyzetek, naplók, kiállítási megnyitók, halotti beszédek, köszöntő szavak és elemző feljegyzések, csupa olyasmi, ami kétségtelenül az írásos kultúrához tartozik, mégis mellékesként kezelendő.


Színtér


Nádas Péter Takarítás, Találkozás és Temetés című drámája egy kötetben.


Nádas Péter - Richard Swartz: Párbeszéd

Négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben


„Nem a dolgok összeomlása értelmében vett apokaliptikus ponton áll kultúránk, minden ízében, hanem a 89-es fordulatban a szónak az az értelme jelenik meg, miszerint az apokalipszis: a dolgok igazi arcának fél: tárulása. Az egyik oldalon cél-vesztés, a másikon a hamis célok végső lelepleződése. Nincs megoldás; heroikusan ismétlődő elemzés van. Ez az egyetlen — ironikus, szkeptikus, rezignált — életremény Chaosszal szemben, mely az Apokalipszison is túl van.


Esszék


"Elképzelünk egy olyan világot, amelyben bizonyos kritériumok alapján el lehetne választani a jót a gonosztól. Ezt az igényt megértem, mert én is elképzelek egy ilyen világot. De valamiért, s ez talán kikúrálhatatlan szakmai betegségem, inkább összefüggéseiben szeretem látni a dolgokat, s akkor már elég nehéz az ocsut a búzától elválasztanom."


Kalauz

Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter esszéinek gyűjteménye


"Kalauz mihez? Első látásra nyilvánvalóan a rendszerváltás óta eltelt idő hazai közéletéhez, politikatörténetéhez. Érdemes az � első és az utolsó kivételével � időrendbe rakott cikkek megírási évére figyelni: könnyedén kiolvasható belőlük az elmúlt szűk másfél évtized hullámzása. De ennél jóval több is. A napi politikai eseményekhez, vitákhoz kapcsolódó, sokszor harcias publicisztikai írásokat két Nádas-esszé foglalja keretbe, és ágyazza be nagyobb összefüggésekbe." - Bojtár Endre