Saját halál

Saját halál

„Egy irdatlan erő vitt el, amely egyszerre működik kívül és belül, s ezért a tudatnak sem érdemes ilyen különbséget tenni. Túl voltunk mindazon, ami személyes és szenvedélyes.”

A Saját halál egy nagy író beszámolója a halál utáni tapasztalatról. A szöveget kísérő képek – több mint száz színes felvétel egyugyanazon vadkörtefáról – ellenpontozzák és kiegészítik az elmondhatót és elmondhatatlant. A mű most először jelenik meg magyarul.


Saját halál


Nádas Péter művéből Forgács Péter készített filmet. A film a 39. Magyar Filmszemlén elnyerte a kísérleti film kategória fődíját.



A film egy részlete Forgács Péter oldalán megtekinthető (tovább információk ugyanitt).


Kiss Noémi: Fotográfia a halál után. Nádas Péter határjárása

Nádas Péter egy éven keresztül minden nap készített egy fényképfelvételt a gombosszegi kertjében álló terebélyes vadkörtefáról. Kilenc évvel ezelőtt, Budapesten, egy meleg, fülledt kora nyári szerda délutánon az író klinikai halálától a reanimációig körülbelül három és fél perc telhetett el. Ebből az élményéből született Saját halál című elbeszélése, amely az Élet és Irodalomban jelent meg [2001/51-52.]. Az elbeszélés újabb német nyelvű kiadása nemrég látott napvilágot és érdekes újdonságokkal szolgál.


A legnagyobb dolgokról a legegyszerűbb szavakkal

Esterházy Péter: Sárga rothadó

Elhangzott október 27-én Nádas Péter Egy vadkörtefa című fotókiállításának megnyitóján, a Mai Manó Házban.


...szereti mondogatni, hogy ő nem igazodik el a természetben, hogy őt a természet - nyáron is - hidegen hagyja, nem érdekli, tehéntermesztés, szokta motyogni bizonyítékul,


Jánossy Lajos: Kasmír zakó, teljesség, körtefa

Nádas Péter írása az Élet és Irodalomban jelent meg először. Az újság hasábjain a prózatördelés hagyományos szabályai mentén adta ki magát a szöveg. Az olvasó eredeti reflexei szerint - bár ebben a tekintetben semmiféle lábjegyzetre, utalásra nem támaszkodhatott - gyanakodhatott a részlet-jellegre, azaz valamely nagyobb egész reprezentatív metszetét sejthette-extrapolálhatta a közölt műből, másrészt e szempont elhagyásával beleütközhetett az önálló szövegtest műfaji nehézségeibe.


Angyalosi Gergely: Mint gyümölcsben a mag

A cím választásakor Nádas Péter bizonyára gondolt Rilke sokat idézett fejtegetésére a Malte Laurids Brigge elejéről, amelyben a nagyvárosi, személytelen, esetleges, illetve a "hajdanvolt", otthonos, személyes halál szembeállítása a tét. "Azelőtt mindenki tudta - vagy talán csak sejtette -, hogy a halál bennünk fészkel, mint gyümölcsben a mag. A gyermeké kicsi, a felnőtté nagyobb. Az asszonyok a méhükben hordozták, a férfiak pedig a szívük táján.


Bacsó Béla: A saját élet

Nádas könyvének elementáris hatása leginkább abból ered, ahogy a közelség, a közeli vég tapasztalatát lépésről lépésre újraírja, átírja valami, ahogy kiveszi az ellenőrző és felügyelő én fegyelme és figyelme köréből a saját életet. Ahogy az én helyén fellép egy kitágult egzisztencia, a saját és senkivel nem osztható kiterjedt egzisztencia élvezetének tapasztalata.


Fődíjas a Saját halál

Forgács Péter filmje elnyerte a Filmszemle fődíját kísérleti filmek kategóriában


Az idei, 39. Magyar Filmszemlén mutatták be Forgács Péter Saját halál című filmjét, amely Nádas Péter azonos című művéből készült.



A január 29-től február 5-ig tartó szemlén a vetítéseknek a Millenáris Teátrum, a Palace Mammut, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Bem Mozi adott otthont. A versenyfilmek között sok irodalmi anyagból dolgozó film is szerepelt. A játékfilmes zsűri tagjai a szemlén Maia Morgenstern, Klaus Eder (FIPRESCI főtitkár), Goda Krisztina, Kende János és Márta István voltak.


Saját halál - Hangoskönyv

A szerző előadásában

Nádas egy éven keresztül minden nap készített egy fénykép-felvételt a gombosszegi kertjében álló terebélyes vadkörtefáról. Tizenhárom évvel ezelőtt Budapesten, egy meleg, fülledt kora nyári szerdai napon az író klinikai halálától a reanimációig körülbelül három és fél perc telhetett el. Ebből az élményéből született a "Saját halál" című elbeszélése, melyben arra törekszik, hogy a lehető legpontosabb részletességgel beszámoljon szívinfarktusának fiziológiás tüneteiről, a meghalás kognitív tapasztalatairól, a testhez kötött öntudat eloldozódásáról, majd visszatéréséről.