Szilágyi Ákos: Nádas Péter

A 2001-ben alapított Palládium-díjat idén Nádas Péter Párhuzamos történetek című regénye, Halasi Zoltán Így ér el című verseskötete, Ablonczy Balázs Teleki Pál-életrajza és Krajcsovics Éva székesfehérvári kiállítása nyerte el, a különdíjat Ferencz Győző Radnóti Miklós élete és költészete című munkájának ítélte oda a kuratórium. Az alapítvány kurátorai: Kövér György történész, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Szilágyi Ákos író és Szüts Miklós festőművész.


Bacsó Béla: (Olvasási kísérlet)

„Vajon az affekcióra emlékszik az ember, vagy arra, amiből az affekció támad? Mert ha az utóbbira, akkor semmire, ami nincs jelen, nem emlékeznénk. Ha pedig az előbbire, hogyan lehetne érzetünk arról, amire úgy emlékezünk, hogy nem érzékeljük: a távollevőről?”

(Arisztotelész)


(a mottó)


Csordás Gábor: En filigrane, en mouvement

"Quand tout mon corps ne tient pas la plume, je n'écris pas."

("Ha nem egész testemmel tartom a tollat, nem írok.")

A. Thibaudet Montaigne írásmódjáról, Réflexions sur la littérature, 200-201.


Ez a szöveg 2005. július 15-én készült Nádas Péter német kiadója számára.


Margócsy István: Nádas Péter: Párhuzamos történetek

“Befejezetlen mozdulatokat nem csupán az izmok nem tudnak elviselni, hanem a lélek sem.” ( Nádas Péter)

(vallomásos panasz és indulat) Recenzens megvallja, hogy a legnagyobb várakozással fogott bele Nádas új nagyregénye olvasásába, s nagy, fáradságos, felcsigázó és cserbenhagyó, örvendő és elkeseredett, izgalmas és groteszk, hol lehangoló, hol ironikus hangulatú küzdelem után felháborodással vegyes kétségbeeséssel tette le; s olyan végkövetkeztetésre jutott, amit nemigen szeretett volna elhinni magának, s ezért még egyszer újra elolvasta a tengernyi regényt – sajnos ugyanazzal a végeredménnyel: ez a regény kudarc, egy nagy írónak hatalm


Zappe László: Amit elnyel a csönd

Nádas Péterről a Párhuzamos történetek című könyv megjelenése kapcsán.

Ma mutatják be Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényét. A legnagyobb élő magyar írók egyikének legújabb, tizennyolc évnyi munkát összefoglaló hatalmas művét.


Takács Ferenc: Test-világ

Az amerikai Don DeLillo monstruózus terjedelmű regényében, a nyolcszázhuszonnyolc oldalas Underworld (megj. 1997) térben-időben szerteszét indázó, ám titkos kapcsolatok révén mégiscsak egymással összefüggő történetei között (ezek külön-külön is kiadnak egy-egy szabványos terjedelmű regényt) van egy bizarr szkatologikus allegória.


Gaál Tekla: "Világirodalmi léptékben is egyedülálló”

Interjú Csordás Gáborral Nádas Péter hamarosan megjelenő regényéről

November első hetében jelenik meg Nádas Péter új, három kötetes nagyregénye, a Jelenkor Kiadó gondozásában. A regényt, mint minden, a Jelenkornál megjelenő Nádas szöveget, Te szerkesztetted. Miért tartod fontos, átütő jelentőségű műnek a Párhuzamos történeteket?


"A berlini nyár egyik legjobb kiállítása"



A Nádas Péter által válogatott fotókiállítás német kritikáiból


Bacsó Béla: A saját élet

Nádas könyvének elementáris hatása leginkább abból ered, ahogy a közelség, a közeli vég tapasztalatát lépésről lépésre újraírja, átírja valami, ahogy kiveszi az ellenőrző és felügyelő én fegyelme és figyelme köréből a saját életet. Ahogy az én helyén fellép egy kitágult egzisztencia, a saját és senkivel nem osztható kiterjedt egzisztencia élvezetének tapasztalata.


Visky András: A különbözőség vidékén


Amikor a Saját halál a fény mibenlétéről, természetéről értekezik, akkor, olvasatunk szerint, arra jut, amire sokan jutottak előtte, hogy tudniillik, ami az „értelem tekintete" előtt, az „ősállapotban" láthatóként megmutatkozik és a „teremtő erő" tevékenységéhez kötődik, „állandó" fény, állandóságában az „erőhöz" hasonlatos. Legjobb tehát, ha annyit állítunk róla, hogy teremtetlen, amiképpen a „teremtő erő", az itt-létben nem „látható", nem érzékelhető világosság.